Amikor indult felkeltette a figyelmem a JPEGmini ígérete. Tudniilik azt állították, hogy különösebb minőségromlás nélkül tudják úgy optimalizálni a JPEG fényképeinket, hogy radikálisan kevesebb helyet foglaljanak. Két képet próbáltam, azoknál nagyjából 30%-ra csökkentette a fájlok méretét. Ez már valami!
Én ugyan nem tudom elékpzelni azt, hogy a saját fényképeimen használjam a szolgáltatást - egyrészt, mert minél több részletet szeretnék megőrizni az örökkévalóságnak, másrészt RAW formátumban tárolom a képeket -, de azt hiszem, hogy lenne jövője ennek a szolgáltatásnak.Egyrészt nem mindenki olyan háklis, mint én. Az egyszerű felhasználók számára - akik simán megtartanak egy kicsit életlen képet is, mert azon van lefotózva a nagynéni és a nagymama - akár a saját merevlemezükön, de méginkább egy online mentés során lehet hasznos, ha sokkal kisebb helyet foglalnak a képek.
Másrészt amikor megosztok egy képet Flickr-en, Facebook-on, a blogomon, akkor fontos, hogy az oldal betöltődése, a képek megtekintése gyors és gördülékeny legyen. A sávszélesség nem mindig megoldás - hiába tudok 2.4 MB/s sebességgel letölteni, ha a szerver külföldön van és csak 80-100 KB/s sebességel képes adni a jelet, illetve van, hogy nincs is lehetőség szélessávra, mint pl. egy 3G mobilinternet esetén - ilyenkor a képet kell kisebb méretre konvertálni.
Az biztos, hogy nem kezdem el saját magam konvertálgatni a képeket, szerintem a Facebook-nak, Flickr-nek stb. kéne integrálni ezt a megoldást, hogy az egyszerű megjelenéseknél optimalizált képeket tudjanak biztosítani számunkra.
Kipróbáltam 5 darab 640-es Flickr képpel, ezeket a felére tudta tömöríteni. Úgy látszik, lenne értelme a dolognak, a Flickr-nek is kevesebb sávszélesség, kevesebb tárhely kellene a különböző méretű verziók tárolására.
Ha már nem készítettek valami hasonlót maguknak eddig is.
Ahányan vagyunk, annyira különféleképp hallgatjuk a zenét. Én általában csak akkor hallgatok, ha egyedül vagyok, esetleg egy hosszú autóúton vagyok és esélyes, hogy kifogyunk a témából, vagy kell egy kis aláfestő dallam.
Így, amikor dolgozok, autót vezetek, szól valami zene. Mivel akármit nem képes hallgatni az ember, általában olyat próbál, amit szeret. Nyilván a legtöbb embernek vannak kedvenc előadói, albumai, válogatásai, vagy épp rádióadói, amiket szeret hallgatni.
Persze mindegyiknek megvannak a maga előnyei, hátrányai:
Aztán ott van még a helyhez kötöttség, az ember nem tudja mindig mindenhová magával cipelni az összes zenéjét, pedig néha arra lenne szüksége, mert nem mindig látszik előre, hogy épp milyen hangulatban lesz az ember, milyen zenéhez lenne kedve.
A hordozható lejátszók nagyon jók, sok zene fér rájuk, de még mindig saját kollekció, nincs újdonság és drága is fenntartani.
Én egy kisebb kollekcióval rendelkezem - 60-80 album az egész -, de időről-időre ki vagyok éhezve új hangokra, új dallamokra, új előadókra, ugyanúgy, ahogy régi előadókra, albumokra.
Sajnos nem tudom az összes albumot cipelni magammal - nem is lenne értelme -, így nekem egy olyan megoldást kellett találnom, amivel képes vagyok ezeket az igényeket egyszerre kielégíteni.
Először a Last.fm-mel hozott össze a sors, amit nagyon szeretek, főleg azt, hogy vezeti, hogy milyen számokat hallgatok, ami alapján képes az ízlésemnek megfelelő dalokat ajánlani, ha megadom, hogy milyen számból induljon ki. Így találtam rá a Disturbed-re is, és így derült ki számomra, hogy milyen sokat hallgatom a 3 Doors Down-t.Képes voltam 3 dollárt fizetni érte havonta, gondolj csak bele, ez - akkor még - csak 600 Ft volt, az egy sör ára Pesten. Aztán változott a felállás, változtattak ők is, nem hosszabbítottam meg az előfizetést.
Hiányoltam az album lejátszási lehetőséget, ugyanis néha arra is igényem van, nem pedig egy rádió jellegű lejátszásra. Így jutottam el a Grooveshark-hoz, ami tulajdonképp mindkettőt tudja egyben: lehet albumokat. saját lejátszási listákat is lejátszani és rádió jelleggel ajánlani is tud számokat. Ráadásul ingyen van.
Viszont nem győzött meg, eléggé kaotikus volt az albumok tartalma, egy-egy album olykor-olykor sokkal több vagy sokkal kevesebb számot tartalmazott, mint valójában - hiába, a felhasználók adatai által menedzselt adatbázis már csak ilyen.
Múlthéten viszont eljutottam - hála @fb2-nek és a Heti Meteor-nak - a Deezer-hez. Gyakorlatilag ugyanazt tudja, mint a Grooveshark, viszont pénzért, de sokkal jobban szerkesztve. Pont beillik a két eddigi szolgáltatás közé.
Egyelőre még nem fizettem elő, ez már drágább 3,49 € - ami kb 1000 Ft mostanság - de lehet, hogy megér ennyit. (Kicsit többet fizetve - 6.49 € - képes lenne arra is, hogy mobilon hallgassam a nótákat, akár offline módban is. Ez nálam annyira nem releváns - egyelőre.)
Kérdés, hogy megér-e egy ilyen szolgáltatás havonta cirka 1000 Ft-ot? Ha azt nézzük, hogy mennyit költök most zenére - semmit -, akkor rettentő drága. Ha azt nézzük, hogy évente azért 4-5 új albumot értékesnek tartok - kb 12-15 ezer forint -, akkor már megéri.
(Gondolkodtam még a Spotify-ban is, de az egyelőre nem elérhető itthonról.)
Ui.: Természetesen mind a Grooveshark, mind a Deezer képes Last.fm-be tolni, hogy milyen zenét hallgatunk, hogy a naplózás tökéletes legyen. Lassan kezd átmenni a Last.fm Scrobbling egy iparági szabványba, nem?
Biztos csak azért van, mert Jailbreak van a telefonon, de semmi perc alatt meg tudtam nézni, hogy milyen jelszavak lettek elmentve az egyes WiFi hozzáférésekhez.
Nem kellett más, mint a WiFi Passwords alkalmazás, amit a Cydia-ból telepítve pár érintés után már láttam is a puritán, ellenben annál hasznosabb felületet.
Mondjuk ma megmentette a napom.
Az "újszülöttnek minden vicc új" allapon ezek a dolgok sokak számára már a mindennapok, nekem még csúcstechnika.
Amióta okoskodok a telefonnal, rá kellett jönnöm, hogy ugyanúgy nem nézem meg a leveleim, nem frissítem az eseményeim, a feladataim, így ugyanúgy elfelejtek bizonyos dolgokat.
Én alapvetően a számítógépen menedzselem a feladataim, eseményeim, a telefon csak arra való, hogy figyelmeztessen és olykor-olykor módosítsak a korábban felvitt adatokon. Pl.: készre jelentsek egy feladatot.
Rühellem folyton nézni, hogy mit kell csinálni és mikor.
Szerencsére ez már a szép, új, fényes jövő, így rendelkezésre állnak olyan eszközök, amivel nem nekem kell frissítgetni, megcsinálja azt helyettem a gép. És itt most nem hülye időnkénti frissítésre gondolok. Ha bekövetkezik az esemény, a telefon értesül róla. Push, nem Pull!(A Pull az, amikor neked, vagy a telefonodnak kell lehúznia az adatot a szerverről, tehát akkor jön új adat, ha frissít a telefon. Ennek nagy hátránya, hogy ha ritkán frissítesz, akkor lemaradhatsz valamiről, ha gyakran, akkor meg sokszor frissítesz feleslegesen. A Push ezzel szemben az, amikor a szerver tolja a telefonra, ha egy új esemény következett be. Ilyen esetben általában csak a figyelmeztetés kerül a telefonra, a tényleges adatot ugyanúgy le kell tölteni, mint korábban. De ez nem is baj, így legalább nem eszik olyan sokat.)
Események. A számítógépemen felveszek egy eseményt a Google Calendar-ba, abban a pillanatban rákerül a telefonra. És, ha az eseményt úgy állítom be, még a telefonon fog zörögni, hogy eljött az idő.
Emailek. Ha kapok egy emailt a GMail fiókomba, a telefonom rögtön pittyen egyet, és a kis jelvényen a Mail App-on megjelenik az olvasatlan levelek száma. Ha akarom elolvasom, ha akarom később. De tudok róla. Általában a gép előtt ülök és ott nézem meg a levelet, a telefon csak értesít. Miután a gépen elolvastam a levelet, természetesen a telefonon is olvasott lesz.
Üzenetek. A Facebook nekem csak egy újabb eszköz arra, hogy az ismerőseimmel kommunikáljak, és mint olyan nagyon jól működik. Főleg a Facebook Messenger. Csak leülsz a gép elé, küldesz nekem Facebook-on egy üzit, és a telefonon rögtön meg is jelenik a Push Notification, hogy valaki írt. Ha tudok, akár rögtön válaszolhatok is. Az SMS halott!
Feladatok. Felviszek egy feladatot a Producteev-be (jól láttad, nem Todoist, erről talán később), és annak eljön az ideje, már kapom is a Push Notification-t, hogy aktuálissá vált a tennivalóm.
eBay, Vatera. Lejár az aukció? Túllicitáltak? Válasz érkezett a kérdésemre? A telefonon rögtön értesít a Push Notification, az alkalmazásokon keresztül pedig rögtön tudok reagálni.
Igazából mindegy miről van szó, ha figyelmeztetést, értesítést szeretnél arra biztos van egy megoldás. Mindezt anélkül, hogy neked kellene lekérni, hogy történt-e változás.
Érdekességként megemlíteném, hogy az iPhone 4.2.1-en, ha a Google fiókomat Google fiókként viszem fel, akkor ez a történet nem működik. Exchange szerverként kell beállítani a Google szervereit, akkor menni fog. (Ez az ún. Google Sync.)
(Ja, egyébként amióta ilyen sok az értesítő, hiányát éreztem a iOS 5 Notification Center-nek. Szerencsére itt van nekünk LockInfo. Még ha pénzes is.)
Lassan itt az idei évad első futama, ismét pár változás, lesz mire figyelni. Néhány kérdés, ami nagyon foglalkoztat, hogy fog alakulni az évad során:
Sajnos Kubicát idén sem látjuk versenyezni, ez szinte biztos. Kérdés, hogy valaha visszatér-e.
Ki nem állhatom, ha valaki olyan dologért szed díjat, amit a másik nem vesz igénybe. Az, hogy üres adathordozókért jogdíjat kell fizetnünk, több mint felháborító.
Kurvára nem érdekel, hogy sokan lopják a zenét, a filmet és ezt CD-re, DVD-re, MP3 lejátszóra, memóriakártyára, külső merevlemere mentik le és mindezért azokat kötelezik jogdíj fizetésre, akik CD-t, DVD-t, MP3 lejátszt, külső merevlemezt vásárolnak.Ha nem tetszik, hogy lopják a zenét, lopják a filmet, akadályozzátok meg azt! Ez kb. olyan, mintha külön díjat kellene fizetnem a boltban a kenyér után, mert mások lopják a kenyeret.
Már egy jó ideje nem veszek kazettát, CD-t, DVD-t mert ezeknek az adathordozóknak már lejárt az ideje. Viszont több memóriakártyát, pendrive-ot, külső merevlemezt használok, és felháborító, hogy ezek után is jogdíjat kell fizetnem, pedig ezeken saját felvételeimet tárolom: fényképeket, videókat a családomról, az életemről.
A teljesség igénye nélkül nézzünk néhány tételt az Atrisjus által szedett jogdíjakból:
Tehát,
Ez összesen 15 300 Ft. Jogosan*, de alaptalanul.
* Ezt mondja a törvény.
Ma az én képem volt a napikép a mosoly kategóriában a Spottr magyar fotós oldalon.
Nem én kértem, úgy választották ki. Ritkán történik ilyen velem, nem is ezt szeretném reklámozni, hanem azt, amiért Kikasz megtehette ezt: minden fényképem Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 2.0 Általános (CC BY-NC-ND 2.0) licenc alatt elérhető bárki számára a következő feltételekkel:
Talán már sokan olvastátok előttem @hh bejegyzését a Webisztánon, amiben leírja, hogyan tudtok ingyen Facebook névjegykártyához jutni a Moo-tól.
Mivel tényleg csak pár kattintás, és remek móka, én is kipróbáltam. Egyszeri alkalom, de azt hiszem sikerült kihozni belőle a maximumot, legalábbis, ami a ráfordított időt és az eredményt érinti.
Azt írja, hogy nyomtatták és kézzel csomagolták Londonban. Hát el tudom képzelni, hogy a rengeteg Facebook megrendelést hányan csomagolják kézzel.
Az embernek rengeteg feladata van nap, mint nap, mind a személyes, mind üzleti életben. Ezek jelentős részéről jobb nem megfeledkezni. Ezt nem olyan könnyű megoldani, ha az embernek rengeteg minden jár a fejében.
Már egy jó ideje az alábbi kombinációval dolgozok:
Igazából két apró dolog okozott problémát a mai napig:
A mai naptól viszont Todoist előfizető vagyok, ami a következő előnyökkel jár:
Már csak két dolog van hátra:
Kapitány naplója, csak azért írom le, hogy később emlékezzek rá. Figyelem! Nagyon hosszú bejegyzés, minden valóságalapot nélkülöz, ha engem kérdeznek.
Úgy alakult, hogy hozzám került egy iPhone. Kicsit időt is utazunk, ugyanis csak egy 3G. Arra egyébként pont jó, amire kell.
Jailbreak
Több okból kifolyólag is. Főleg azért, mert csak így tudom használni. Mivel az elmúlt három évben gyakorlatilag nem olvastam róla, ezért mindent elölről kellett kezdenem, szerencsére az internet teli van rengeteg hasznos anyaggal, és már nem bétákkal kell dolgoznom, mert rég kijöttek a release-ek.
Két dolgot nem tudtam, ami jelentősen hátráltatott:
Az előbbi kábé fél napott vett el az életemből. Az utóbbi még egyet, de csak a szoftvereknél, ugyanis, amit használni akartam, rittig 4.3-as iOS-t követelt.
A száraz tények:
Cydia
Korábban azt hittem, hogy ez valami őrülten warez cucc, aztán kiderült, hogy nem, ez csak egy sima alkalmazás telepítő a beépített - és durván ellenőrzött - App Store mellé.
Installous
Na, ez az őrülten warez cucc. Ha kell valami, ami amúgy pénzért van, jó eséllyel le tudod tölteni a feltört változatát is. Figyelmeztet is a Cydia a telepítésekor, hogy már többen szóltak, hogy ez warez cucc, persze nem állíthat meg, hogy ilyet telepíts.
Push Notification
Az iPhone 3G nem támogatja az alkalmazások háttérben futását. Örülök, hogy egyáltalán a futásukat támogatja, bár inkább cammogás ez.
A Push Notification arra való, hogy az alkalmazások, amelyek nem tudnak a háttérben futni, tudjanak üzenetet küldeni az iPhone-nak. Mindezt úgy teszik, hogy az App-ot biztosító cég üzemeltet egy szervert, ami az Apple szerverein keresztül szól az iPhone-nak, hogy van valami értesítés.
Persze nem az én iPhone-omnak, ugyanis, ha Jailbreak-elsz, akkor nincs Push Notification.
Több megoldást csináltak erre, a mostani, tudomásom szerint legjobb megoldás a Subscriber Artificial Module (SAM). Feltelepítettem, pár próbálkozás után ment frankón.
App-ok
Temérdek alkalmazás áll rendelkezésre, amiről előttem már rengetegen írtak. Csak összefoglalnám, hátha valakit érdekel:
Kvarcjáték
Nem más ez, mint egy nagy kvarcjáték internet hozzáféréssel. Csillió-milliárd játék érhető el, pénzért, ingyen, alkalmazáson belüli vásárlással egyaránt. Ha már unod a Facebook-on elérhető játékokat, itt van még sok ezer.
Én csak párat tettem fel, csak, hogy kipróbáljam (persze):
Az egyetlen játék, amiért pénz is adtam: The Settlers (0,79€). Eszméletlenül király, a kedvencem, tuti végig játszom. Nagyon jó a hangulata, ha régen szeretted és játszottál vele, itt is kötelező darab.
Navigáció
Az egyik dolog, amire az iPhone-t használni akartam az a navigáció. Tulajdonképp nekem elég a GPS jel és a Google Maps is, de azért olyan nincs, hogy egy rendes navigációs szoftvert ki ne próbáljak.
(Itt szívtam a legtöbbet a 4.3-as iOS verzió hiányával. A legtöbb navigáció ezt igényli, így kénytelen vagyok korábbi verziókkal dolgozni.)
Mivel a T a Navigon szoftvert adja alapból a készülékhez, gondoltam kipróbálom én is. Rövid pályafutása alatt használhatatlan volt, sosem találta kellő gyorsasággal és pontossággal a jelet. Ellenben a beépített Google Maps megfelelően rajzolt a térképre, tehát a programban lehet valami.
Természetesen az iGO volt a következő, amit kipróbáltam, lévén már évek óta iGO felhasználó vagyok, a családban ez a legelterjedtem navigáció. Dög lassan indult el, néha még mindig leaáll 10-20 másodperce, aztán megcsinál mindent, amit ezalatt mondtam neki.
Az a baj a navigációval, hogy nem elég jó neki a 3G GPS jele. Lassú és nem elég pontos, így a kanyarról-kanyarra navigálás nem tud működni.
Viszont Google Maps-szel megtervezve az utat, tök jól tud követni, ami alapján már könnyebb a navigálás.
Gyakrolatban
Mindenkinek ki kell ezt próbálni, elmondhatatlanul fasza. Távolról sem mutatta még meg nekem minden tudását, nem is uralom még teljesen, de már így is.
Címtár A kedvencem: végre minden ismerősöm csoportba szerdve, névvel, telefonokkal, emailekkel, születésnappal, címmel elérhető, szinkronizált a Mac-kel, a Google-lel, biztonságba mentve a Time Machine-nel.
Üzenetek, email Ugyanolyan könnyedséggel kezelem az SMS-eket, mint az emaileket, mindet közvetlenül a telefonról. Ha kell PDF-et, DOC-ot olvasok csatolmányból, vagy rögtön válaszolok. Mindegy, hol vagyok, ezekre ránézni egy perc.
VOIP Ha van wifi, már tolom is a Skype, GTalk valamelyikét, nincs is ennél egyszerűbb.
eBay, Vatera A push notification hiánya miatt még lemaradok az aukciókról, de legalább marha gyorsan rá tudok nézni és tudok licitálni, ha arról van szó.
Shazam Ez kábé már űrtechnika: szól a rádió, odatartom, figyel, keres és megmondja, milyen szám szól. Beszarás!
Közösségi Twitter, Facebook, Google+, Miso -- egyre megy, mindegyiket rögtön elérem.
Merül Mint a dög. Ha nyúzom, a nappalt talán kibírja. Nincs kiút. Beszereztem aktív autós tartót, ha kocsiban leszek, tölteni fogom. Naponta legalább kétszer fél órát. Meg persze este, ha alszok, meg nappal, ha a cégnél vagyok. Szörnyű!
Lassú Eljárt már felette az idő. Kevés benne a memória, gyenge a processzor is. Egyszerre csak egy alkalmazás tud elfutni, ha éppen. Még a Jailbreak is nehezíti a dolgot, ott is futnak démonok.
Gyorsítás
Mint minden számítógépnél, az iPhone-nál is igaz, hogy ha a nem használt dolgokat eltávolítjuk, kikapcsoljuk, akkor gyorsabb lesz az egész. Én a következőket végeztem el egy kapcsolódó leírás alapján:
Az eredmény: talán tényleg gyorsabb lett, de még nem merném egyértelműen kijelenteni.
Nagyjából ott tartottunk, hogy itt vagyunk vidéken, sajnos pont Invitel területen, nem remélünk semmit sem, abból dolgozunk, ami van.
Látjuk, hogy TV az lehet, mert a DVB-T indul keményen, van Mindig TV Extra már családi csomaggal is, több csatornával, mint álmodhatnék, ráadásul csak 2000 Ft havonta.
Internetről nem álmodunk, egész jó a Mobilnet, kár, hogy korlátos, de megvette a UPC a FiberNet-et, hátha fejleszt is valamit, FiberPower tetszene, Winklerék forgathatnának itt is az utcában.
Erre, mind derült égből a villámcsapás jön ez a tökös romániai magyar csávó, és behúzza a kábelét az utcába, sőt, mi több az egész környékre. Aztán tesz egy olyan visszautasíthatatlan ajánlatot, hogy képtelen vagyok ellenálni: 4200-ért havonta: MINDEN. (Az apró betűs részbe: 80 csatorna, 20/10(!) Mbit, telefon ← ez egyébként mi?)
Digi, FTW!
Az Invitel meg szépen csak lehúzza a rolót, nem?
Alapvetően nem is értem, hogy miért létezik még papír alapú igazolványkép. Gyakorlatilag manapság már minden igazolványhoz digitálisan a helyszínen készítik a képet és nyomják rá a plastik kártyára.
Persze van jó pár elmaradott szolgáltatás, mint a BKV, ahol a bérlethez megkövetelik az igazolványképet, de nem ők nyomják a kártyára, hanem neked kell mellé tenni.
Hát nekem is egy hasonló helyzettel kellett megküzdenem: Anitának kellett egy sportlövészethez szükséges dokumentumhoz igazolványképet vinnem. Az esetet némiképp hátráltatta, hogy Anita épp a kórházban volt, ugyanis szülnie kellett.
Így hát az, hogy hagyományos úton készítsünk neki igazolványképet nem játszott. Maradt hát a 2011-ben használatos megoldás: saját digitális fénykép, Google, fotónyomtatás.
A Google épp annyira kellett, hogy megtaláljam az idphoto4you.com oldalt, ahol egy alkalmas fényképből röhögve lehet előhívásra alkalmas fényképet csinálni.
A két-három lépést elvégezve már a kezemben is volt a szükséges 10x15-ös méretű JPEG fájl, amivel siettem a MediaMarkt-ba, ott ugyanis azonnal ki is lehet nyomtatni, potom 50 Ft-ért. (Engem mondjuk épp hátráltatott három tinicsaj, akik valami irtó fontos eseményről, kb 900 kép közül kiválasztva vagy 20-at, egyenként végigröhögcsélve, kerettel, vicces grafikákkal ellátva, mintegy 15-20 perc alatt végeztek. Lányos apukaként látva a jövőmet, több nagy levegővel türtőztettem magam.)
Nos, nem sokra elég.
Persze minden attól függ, hogy az ember mire használja és főleg mennyit. Ha csak hébe-hóba használja vele az internetet az ember ha épp nincs otthon, xDSL közelben, akkor még akár elég is lehet.
Viszont azt kell mondanom, hogy elsődleges internet-hozzáférésnek csak erős korlátokkal alkalmazható. Ezek a korlátok pedig a teljesség igénye nélkül a következőek:
Joggal merülhet fel a kérdés, hogy mégis, akkor mire lehet elég a 4GB? Nos, a teljesség igénye nélkül:
Normál körülmények között egy átlagembernek, aki nem a gép előtt tölti az egész napját elég lehet. Persze a vicces videókról azért le kell mondania.
Hogy miért van egyáltalán szükséges parancssoros hozzáférésre a NAS-hoz? Jó kérdés, tulajdonképpen eddig nem is volt. Viszont mégiscsak egy linux szerver az egész, miért ne? Persze azért nem akarok weboldalt futtatni rajta (pedig lehetne). Igazából két ok miatt kellett:
Telepítés
Az egész pofon egyszerű, csak követni kell a leírást. Aztán miután az ember elért az SSH prompthoz gyakorlatilag egy szokásos linux előtt találja magát.
Embedded linux
Azért nem teljesen szokásos, ugyanis ez a DNS-320 flash memóriájába embeddált linux, tehát marhára nem pont olyan, mint más linuxok. Persze marhára hasonlít.
A legtöbb dolgot a szokásos parancsokkal érhetjük el, de itt ezt egyetlen fájlba sűrített BusyBox-on keresztül tehetjük meg. (Egyébként ezt alig lehet észrevenni, ugyanis minden parancsra van egy symbolic link a bin-ben.)
Azért van pár parancs, ami hiányzott nekem: unrar, cksfv (ez utóbbi létezik a BusyBox-ban is, de sajnos nem ette meg a fájlt, amit küldtem neki).
Bővítő csomagok
Szerencsére a közösség már jóval előttem jár, így Fonz és Uli uraknak hála több letölthető csomag áll a rendelkezésünkre, így elég merész dolgokat is kitalálhatunk.
Én Uli úr archiválás csomagjaiból telepítettem a vonatkozókat.
Figyelem! Mélyen szakmai tartalmú, ún. geek poszt.
Megjegyzés: A poszt címéből következő 1-2. rész nem létezik írásos formában.
Annak idején az első voltam az ismerőseim körében, aki Mozilla Firefoxról Google Chromera váltott. Nagyon megtetszett már első látásra a böngésző letisztult felülete, gyorsasága és funkciói.
Aztán nem is olyan régen, talán pár hónapja - amikor a Mozilla kicsit észbe kapott és nagyobb fokozatra kapcsolta a fejlesztést - visszatértem a jó öreg Firefoxra, mert úgy éreztem, hogy a Chrome túl sok memóriát zabál.
Nagy megelégedéssel használtam a Firefox-ot ismét, viszont pár dolog azért zavart:
Most, hogy bővítettem a memóriát az iMac-ben, úgy gondoltam nem lehet akadály az sem, ha kicsit többet eszik a Chrome, megéri. (Tekintsünk most el attól az apróságtól, hogy egy gépen, egy felhasználó alatt két profilt kezelni szépen Mac OS X alatt nem olyan egyszerű. Egy óra alatt megoldottam, hogy Anita és én is saját Chrome böngészőt használjunk egymás mellett.)
A memória foglalás a Chrome tekintetében nem egy egyszerűen számítható érték. Firefoxnál könnyű dolga van az embernek, van két folyamat: a Firefox és a PluginContainer, amit mérni kell (utóbbi a Flash plugin miatt). Ezzel szemben Chrome esetében rengeteg folyamat van: a böngészőnek egy, minden fülnek külön-külön egy, minden kiterjesztésnek külön-külön egy. Sok.
Használhatnám a Chrome belső folyamat kezelőjét, ahol szépen összesítve is elérhető a memóriafoglalás, de az a Google szerint sem pontos. Mivel összeadogatni nem volt kedvem az egyes folyamatokat úgy döntöttem, hogy inkább a Mac OS X beépített Activity Monitor alkalmazásával mérem a memória foglalást.
A tesztelt környezet:
Az eredmény:
A különbség számomra meglepő (azt hittem a Chrome tényleg többet eszik), viszont abszolút elfogadható, így mától ismét Chrome felhasználó vagyok.
Abba most ne menjünk bele, hogy minek egy böngészőnek cirka fél gigabájt memória, hiszen ebből egy komplett operációs rendszes is képes elfutni.
Ahogy egyre jobbak és olcsóbbak a hardver elemek a fejlesztők folyamatosan puhulnak, folyamatosan többet akarnak, így van az, hogy az operációs rendszerek egyre több memóriát zabálnak. Ha valaki rendszeresen új vasat vesz, fel se tűnik ez neki, de aki régi vassal dolgozik már évek óta, az bizony szembesül ezzel problémával.
Szerencsére memóriát bővíteni a legtöbb esetben nem probléma.
iMac (Late 2006)
Az asztali gépem is egy ilyen régi vas, amikor vettem, még 1GB memória járt hozzá, amit aztán bő egy év múlva bővítettem gyorsan 2GB-ra, mondván ez aztán mindenre elég lesz.
Így is volt, egészen mostanáig, az utóbbi időben már gyakori volt, hogy el-elfogy a memória, irdatlan swappelésbe kezd a gép. Egyértelmű volt, hogy lépni kell. Szerencsére a specifikáció alapján lehetőségem van a bővítésre egészen 4GB-ig, viszont a leírás alapján ebből csak hármat fogok látni.
Nem igazán értettem, ezért utánaolvastam a dolognak és kiderült, hogy ez valóban így van, az egyik chip miatt a 3GB fölötti résznél problémák jelentkeznének, ezért mesterségesen vissza van fogva. (Chiptuning kéne már ide is, mi?)
Az igazán fura viszont az volt, hogy az ügyes és ráérős emberek komoly tesztekkel kimutatták, hogy picivel azért mégiscsak jobb, ha 4GB (2+2 GB) memória van a gépben, mintha csak 3GB (2+1 GB), habár mindkét esetben 3GB-ot lát a gép.
Így én is beszereztem két 2 GB-os modult és lecseréltem a gépben lévő két 1 GB-osat. Bár valóban csak 3GB látszik, ami azért nem annyira jó, de még mindig érezhető változás.
MSI Wind U100
Az igazi változás az volt, hogy egy másik szálon futó elképzelés közben eszméltem rá, hogy az MSI Wind U100 netbookunkba pont ugyanolyan memória kell, mint az iMac-be. Így a memóriabővítés menetének átolvasása után az iMac-ből kikerülő egyik 1 GB-os modult passzoltam is tovább a Wind-be.
Ezzel gyakorlatilag értelmetlenné is vált a korábbi elképzelésem (1 GB memória miatt pici operációs rendszert kerestem, de csak szopás volt a Chrome OS-szel és egyéb linuxszal a Realtek WiFi miatt), mehet rá akár egy Windows 7 is!
Egyébként ugyanitt 1GB 667MHz DDR2 PC2-5300S memória eladó!
Az otthoni média rendszerem kialakítása során kellett szembesülnöm azzal, hogy az eddigi biztonsági mentésem motorja, a Time Machine nem támogatja a hálózati megosztásokat.
Írni még csak-csak tud rá, ha a 'defaults write com.apple.systempreferences TMShowUnsupportedNetworkVolumes 1' paranccsal rábírjuk. Viszont hálózati megosztásról mentést készíteni sehogysem szeretne.
Pedig nekem pont erre lenne szükségem, az adataim ugyanis az iMac belső meghajtóján és két hálózati megosztáson keresztül egy NAS-on vannak. A Time Machine-nak pedig az iMac-hez csatlakoztatott külső Western Digital merevlemezre kellene mentenie.
Alternatív mentés
Épp ezért egy alternatív megoldást kellett találnom, amivel ezt a problémát meg tudom oldani. Az eredmény a Roxio Retrospect 8 lett, ami egy vérprofi biztonsági mentést készítő szoftver. Gyakorlatilag mindent meg lehet vele csinálni, amit az ember szeretne:
Gyakorlatilag ez a legnagyobb baja is, hogy túl sokat tud. Mire az ember megismeri, beüzemeli lemegy a nap. Nem is egyszer.
Kiegészítik egymást
Mivel a NAS-on viszonylag ritkán változó fájlok vannak, ezért külön lehet kezelni ezek mentését a gépen lévő, gyakran változó fájlokétól. Így úgy döntöttem, hogy a Retrospect és a Tima Machine egymás mellett, különböző feladatokra lesz használvi:
Az előbbiről csak néhány, kiválasztott dolgot, az utóbbiról pedig mindent, kivéve néhány apróságot.
Folytatódik az otthoni média rendszer összeállítása. Beépítésre került az antenna.
Az elképzelésnek megfelelően egy Super DVB-T Emme Esse tv-antenna (7900 Ft) került beszerzésre. A cél az volt, hogy egy nagy nyereséggel rendelkező antennát szereljünk föl, melyet erősítővel tovább javítunk.
Az erősítés már csak azért is indokolt, mert az elképzelésem szerint nem a tetőre, hanem a padlástérbe terveztem felállítani az antennát. Nem is akármilyen padlástérbe: bádogtető alá.Többen óva intettek ettől az elképzeléstől, bennem is megvolt az aggodalom, készültem is B-tervvel, de el kell mondanom, hogy eddig a lehető legjobban alakul a projekt. Már erősítő nélkül produkálja a termék azt a minőséget, amit eddig 40 dB-re erősített szobaantennával sem tudtam produkálni. A kép átlagban 90%-os minőségű a fogható három csatornára összesítve.
A digitális vételhez viszont szükségem lesz megfelelő minőségű adásra, így a jelet egy Discern CATV SIGNAL szélessávú erősítővel erősítem. Ennek beszerzése folyamatban van, nem sietek el semmit.Ez egy sorozat része. Olvasd el az egészet:
Folytatódik az otthoni média rendszer összeállítása. Beszerzésre került a NAS.
Beszerzésre került a korábban tervezett NAS: D-Link DNS-320. Hozzá egyelőre csak 1 darab Samsung SpinPoint F4EG 2TB (HD204UI) merevlemez. (Utóbbi pusztán megszorításból, egyelőre nem tartozik az alapellátásba a NAS.)
A termék összeszerelése szerintem bárkinek menne, aki nem ilyed meg a nyomtatott áramkör látványától, annyira egysszerű:
A konfigurálás sem sokkal bonyolultabb, azért némi kérdést felvetett a termék bevezetése.
A migrálás sosem egyszerű, még egy ilyen, otthoni környezetbe szánt esetnél sem.
Alapvetően korlátozni szeretném a NAS-hoz történő hozzáférést. A tárolt tartalom nem átlagos felhasználásra van megtervezve, így teljesen jogos dolog, hogy nem mindenkinek van írási, olvasási joga.
Alapvetően két részre vannak bontva a tartalmak:
Felhasználók tekintetében négy csoportot különböztetek meg:
A gépész egy technikai felhasználó, akivel csak akkor akarok belépni, ha új tartalmat viszek a Media tárhelyre, ezzel is védve az ott tárolt tartalmat. Természetesen minden felhasználó jelszóval védett, nincs anonim hozzáférés.
Ez egy sorozat része. Olvasd el az egészet:
Folytatódik az otthoni média rendszer összeállítása. Most a digitális televíziózás van soron.
Alapvetően azt kell mondanom, hogy nem igénylem a TV műsorokat. Erről talán máskor bővebben, de engem a világból ki lehet zavarni Való Világgal, reality-kkel. TV-t elsősorban a sportesemények miatt nézek (Bajnokok Ligája, Forma-1, jobb esetben spanyol, angol bajnokságok). Másrészt időm sincs tévét nézni.
Épp ezért azt a megoldást keresem, ahol a kínálat megegyezik a kereslettel: nem akarok havonta ezreket fizetni olyan csatornákért, amiket nem nézek. Legyen pár, remélhetőleg pont az, amit szeretnék, de hajlamos vagyok a kompromisszumokra.
Két lehetőség közül kell választania a halandó embernek: kábel vagy antenna. Előbbi a szimpatikusabb ugyan, de nehezen hozzzáférhető, függ a helyi adottságoktól, drága. Utóbbi szélesebb körben elérhető, de az antenna - szerintem - nem mutat szépen a házon.
Tányéros tévét nem veszek. Akkor már inkább a kábel. Így viszont marad a hagyományos szélsessávú tv-antenna és a kapcsolódó DVB-T digitális földfelszíni sugárzás, ismertebb nevén: MinDig TV.
A MinDig TV majdnem nekem van kitalálva:
Kiépítés
A megvalósításhoz nincs szükség túl sok mindenre: egy antenna és egy set top box-szal már nézhetők is a műsorok. Persze az élet nem ilyen egyszerű, így kell némi utánaolvasás a megfelelő eszközök megvásárlásához.
Antenna. Egy hagyományos, szélessávú tv-antenna megfelelő, mondják. Persze jó, ha ez nem a gagyi fajta és megfelelő nyereséggel rendelkezik (17dB), melyet egy erőséítővel érdemes tovább növelni. Egyelőre ott tartok, hogy a Super DVB-T Emme Esse tv-antenna (7900 Ft) egy Triax DVB-T erősítővel (2000 Ft) jó vételnek tűnik.
Set top box. A digitális jelet konvertálni kell, hogy a TV fogadni tudja. Ezt végzi egy DVB-T dekóderrel rendelkező set top box, vagy akár a TV is, ha van beépített DVB-T dekódere. Mindkét esetben érdemes Conax kártya fogadására képes eszközről gondoskodni, hogy a fizetős csatornákat is lehessen élvezni.
Mivel az otthoni média rendszeremnek csak egyik eleme a TV, így gondolnom kell a hálózati kapcsolaton keresztül elérhető, NAS-on tárolt videófájlok lejátszásáról is. Ezt egy átlagos média lejátszó képes kezelni, viszont marhára nem hiányzik a TV alá negyvenkét darab kiegészítő eszköz. Ezért célszerűnek láttam olyan set top boxot keresni, ami eleve képes hálózatról videókat lejátszani. (Vagy fordítva, olyan média lejátszót keresni, ami eleve rendelekzik DVB-T dekóderrel és Conax kártyaolvasóval.)
Ahogy láttam, ezen a területen a nagy gyártók nem képviseltetik magukat agyon, így számomra nevenincs gyártók termékei közül kellett választanom. Ezek alapján jelenleg a Ferguson Ariva 120 Combo készüléke tűnik nyerőnek.
Nem tudok egyelőre sokat róla, még egy tesztet sem olvastam, csak a paramétereit néztem. Jó lenne tudni, hogy milyen fájlrendszereket képes kezelni hálózatról, milyen gyors a hálózati csatolója, képes-e hálózatra felvenni stb.
Ez egy sorozat része. Olvasd el az egészet: